Történetünk a múlt század harmincas éveiben, a világ segglyukában játszódik: az írországi Inishmaan szigetén, ahol az is eseményszámba megy, ha James libája Jack macskájának a farkába csíp. Elsőként a két szórakoztatóan szenilis vénséges nénit ismerjük meg, akik Billy gondját viselik. Billy pedig nem más, mint az árva, csámpás-kacskakezű kripligyerek. Billyvel bizony komoly gondok vannak: esélytelen, hogy valaha is elvegyen egy rendes jányt, ráadásul egész álló nap a teheneket fixírozza, ami nem épelméjű viselkedés. (Tegyük hozzá, az egyik nénike meg kövekkel beszélget. Ennyire izgalmas egy sziget ez.)
Aztán a mindig hallgatózó, általában érdektelen híreit szétkürtölő Johnny-tól (akit Kulka János formál meg kitűnően) megtudjuk, hogy a szomszédos szigetre betört Hollywood, és filmforgatás zajlik. Ide igyekszik a nagypofájú, ordenáré, de annál magabiztosabb Helen és öccse Bartley is. Helen úgy mellesleg közli, hogy Billy szülei a miatta érzett szégyenükben folytották vízbe magukat. Billynek ezek után nincs maradása...
Még ha a történet lényegében megrázó és szomorú is, a darabot végig lehet szakadni. Amolyan Kató néni és Besenyő család keveréke, suttyó agyalágyult humorral ábrázolják az erősen elmaradott ír parasztokat. Akit érzékenyen érint a csúnya beszéd, annak nem ez lesz élete legjobb két órája. Rengeteg a faszkalap, meg a kurva szádat, ennek ellenére inkább színesítik a szereplőket, és növelik a helyzetkomikumot. Hőseink előszeretettel oltják szét egymást, persze, mindegyikük csak a másik gyengéit képes tisztán látni. Külön ki kell emelnem Szombathy Gyulát, aki a minden lében kanál Johhny anyukáját formálja meg, zseniális humorral.
És ami a legnagyobb pozitívum: nem válik rút kiskacsa mesévé. Billy ugyanolyan neveletlen, buta suttyó és szerencsétlen marad a cselekmény végén, mint a legelején volt. Happy endre pedig itt sem érdemes számítani, ám meglepetések, és megható pillanatok akadnak.
