2009. december 17., csütörtök

Szereted a szereped?



...az új pasim azonnal megfogott. Egyszerűen a tenyerén hordoz! Elhalmoz a szeretetével. Vele mindent megosztok, ő mindenre kíváncsi! Hajnalig beszélgetünk telefonon... néha egy kicsit makacs, az tény, de tudom, hogy csak a javamat akarja. Egyfolytában aggódik értem.
Hallottunk már ilyen mondatokat barátaink szájából? Ezek a történetek többnyire nem érnek rossz véget. Jó érzés, ha az ember valakinek kitárja a szívét, konfliktusok és nézeteltérések pedig minden emberi kapcsolatban megesnek. Vannak azonban tündérmesék, amik rémálommá válnak; akkor is, ha az "új pasi" csak évek múltán mutatja ki a foga fehérjét.

Kevés nő választana tudatosan agresszív, zsarnoki jellemű partnert (hacsak nem vallási kötelezettségből). A nemi, vagy családon belüli erőszak azonban sajnos nem csak azokkal esik meg, akik maguknak keresik a bajt. Legyen szó testi bántalmazásról, vagy "csupán" állandó érzelmi zsarolásról: akkor válik nyilvánvalóvá, ha már szenvedő alanyai lettünk. A megnyerő, megértő és odaadó kedvesed homlokára sincs nagybetűkkel felírva, hogy igyekszik az ujja köré csavarni. Épp ettől manipulátor!

"A kiadvány, amelyet a kezében tart, nem szokványos önsegítő könyv." - ezzel a bíztatással kezdi kötetét Dina McMillan. Még jó!
Önsegítő könyv: mire is asszociálunk erről a fogalomról? Talán a klasszikus jelenetre az Amerikai szépségből, mikor Anette Benning könnyek közt és az összeomlás határán hajtogatja mantráját: nem fogok áldozattá válni! Aki a filmet látta, tudja: sajnos inkább komikus mint drámai pillanat ez a szereplőnknek, aki annyira hitt függetlenségében.
Hány nő van, aki ugyanígy érez, miközben az orránál fogva vezetik! Hozzájuk szól a szerző. Őket szeretné felvértezni néhány praktikus tanáccsal kapcsolataikban, hiszen észtől, tapasztalattól, emberismerettől függetlenül bárki csapdába eshet. Nem szégyen az esendőség, vagy a naivitás... egy manipulátor jelenléte az életünkben azonban komoly veszélyforrás. McMillan igyekszik segítő kezet nyújtani, ha egy ilyen játékos hálójába gabalyodtunk, és rámutatni az árulkodó jelekre.

Hogy csak feminista okoskodás és paranoia lenne az egész? Bizonyára vannak olyan aspektusok, amelyekből vitatható a könyv. Apróságokat nem kell felfújni. Ugyanakkor az is nyilvánvaló: ha az itt felsorolt élethelyzetekből többhöz is volt már "szerencsénk" párkapcsolatunkban, nem árt az elővigyázatosság. Akár hízeleg az önbecsülésünknek, akár nem; vannak olyan rafinált és fondorlatos emberek, akik könnyedén irányítják az érzelmeinket. Ki szeretné épp egy ilyen alakkal megosztani az ágyát, otthonát, vagy épp a gyereknevelés nyűgeit?
A könyv érdekessége, hogy nem csupán a nőknek szól, hanem egy, a bántalmazó férfiaknak szóló fiktív kézikönyvet is tartalmaz, megértetve egy ilyen ember észjárását.

Titkos recept persze nincs, ami alapján kiszűrhetnénk, ki az, akiben egy mini diktátor lakozik. Dina McMillan műve azonban hasznos támpontokat nyújt, hogy mérlegeljük: a hercegünk a fehér lovon nem válhat-e egy nap véres kezű uralkodóvá.
Ajánlom ezt a könyvet minden nőnek, mert bármikor aktuálissá válhat. Tanulság: tűrjünk el mindent egy kapcsolatban az észszerűség keretein belül, ami nem sérti a személyes szabadságunkat. Ha pedig valaki tesztelgeti a határainkat, ne habozzunk lapátra tenni... mielőtt nagyobb árat kéne fizetni a saját jóhiszeműségünkért.