Ez itt nem egy újgenerációs partidrog, és nem is az azonos nevű ausztrál bícs. A hívószavak, amiért kis társaságunk felkerekedett, az ingyen sushi, ingyen szaké és az (ingyen) meztelen nők voltak, akikről mindezt felszolgálják; persze, kinek mi. Gondoltuk, a szaké része megér egy sétát a Gödörtől... ha nem is árverezzük el a mizuagénkat, mint az Egy gésa emlékirataiban (jó film, jó könyv).
A hely ugyanis a Bazilika mögött található, és nem most nyitott meg, épp csak profilváltáson ment keresztül és eljapánosodott. Akárhogyis, ennek örömére tartottak ingyenpartit tegnap éjjel. Az enteriőr tetszetős, és nem meglepő módon hófehér, némi feketével keverve. Fehér bárszékek, vázák virággal, hólabda-szerű lámpák, tejüveg a pulton. És ami a legjobb: kényelmes-hátradőlős fehér sarokkanapék, fekete párnákkal. A kivetítőkön anime megy. A dizájnnal tehát nincs gond, és talán nem csoda, hogy kissé sznob légkörben találjuk magunkat.
Ezzel el is mondtunk minden jót, ami elmondható. A szakéről első körben kiderül, hogy mégsincs ingyen, illetve a welcome drinkek már elfogytak. Annyi baj legyen, végülis az éhségünket szeretnénk csillapítani... de a tálcákra kihelyezett sushi-falatkák elég fonnyadtak, és nem tűnnek a legfrissebbnek, ami nyers hal esetében azért elég kellemetlen. Meg is fekszi a gyomrunkat kissé, ha rá is küldünk egy csipetnyit a méregerős wasabi-golyócskákból. (A Wasabi nevű japán étteremlánchoz amúgy Londonban volt szerencsém; na, ott finom a sushi, és mindenféle kis ínyencségből választhatunk.)
Ez persze nem London, hanem Budapest, de néhány japánt azért kereshettek volna mutatóba. A leghervasztóbbak a kimonóba csavart lányok, akik közt volt gimis iskolatársat is felfedezek. Meztelen is van, 1 db: magyar, a pulton ül és kissé feszengve tűri, hogy pálcikákkal felcsippentsék a hasáról a sushit. Nem túl kirívó vagy kihívó, meg amúgy is, más ennél csúnyább dolgokat talál nyári munkának. Csak legalább ő japán lenne, az image kedvéért...
Japán kajálda magyar módra; itt azért már valami bűzlik, nem csak a nyers hal. Csak annyira hiteles, amennyire az anime con találkozókon a mangafigurának öltözött kislányok. Vagy mint egy halászlé -és gulyásparti Tokióban. Távol van az a Távol-Kelet, és van, amit nem kéne erőltetni. Legalábbis így. Olvassátok el az Egy gésa emlékiratait, az jó.
