Most végignéztem azon a könyvespolcon, amit kizárólag a Stephen King-könyveknek tartok fenn. Huszonegyet sikerült összeszámolnom. Ha hozzávesszük azt a két-hármat, amit még kiolvastam, szerintem akkor sem járok a terjedelmes (és hál' istennek, még egyre bővülő) életmű felénél sem. Bár egyfolytában igyekszem pótolni a lemaradást, sosem akarok a végére érni. Persze, ő sem hozhatja mindig a legjobb formáját. Akad pár gyengébb darab, mint állítólag a nemrég megjelent Mobil. Ha valóban olyan csapnivalóra sikeredett is, garantált, hogy a Lisey története (Lisey's Story) megnyugvást hozott és újabb kitűnő olvasmányt kínál az elvetemült rajongóknak.
Lisey, a címszereplőnk Scott Landon, elismert horrorszerző özvegye. Scott már két éve halott, Lisey mégis mostanra jutott el addig, hogy rendezze férje hagyatékát, és a megoldatlan rejtélyeket is, amiket maga mögött hagyott. Közben hősnőnk egyik nővére bekattan, és hogy tovább tetézzük a bajt: előkerül egy elmebeteg rajongó is, aki a Lisey birtokában lévő hagyaték körül szaglászik. A történet talán kevesebb vért és horrorisztikus jelenetet mutat fel, mint azt Kingtől várnánk, a műveiben rendesen megjelenő lelki-érzelmi szál viszont talán minden eddiginél erősebb. Csöpögésmentesen, és mégis meghatóan írja le Lisey és Scott halhatatlannak bizonyuló szerelmét.
King jellemábrázolása itt is zseniális, mint általában. A karakterek épp olyanok, hogy akár az utcán is szembejöhetnének velünk; olyan hétköznapiak és mégis egyediek, minden vonásukban kidolgozottak. Sokan róják fel hibaként, hogy a könyv (most is) hemzseg a kitalált szavaktól és kifejezésektől, amik csak főhőseink "családi" szótárában léteznek. (Ld. a magyar fordításban: KÖMAK - Kapd Össze Magad, Amikor Kell; dincs; Paragony, stb.) Szerintem meg színezik és árnyalják a történetet ezek a kis nyelvi játékok. Lassan fény derül Scott múltjának minden részletére, a szeretett testvér meggyilkolásától a szörnyetegig, amely egész életében üldözte. Egyszóval, üdvözlöm a Lisey-t a kedvenc Kingjeim sorában, amely remélem, nem ér véget egyhamar.
